Az egyetemi tanulmányaimat követően az volt a célom, hogy elmélyedjek a betegségek kialakulásának hátterében, az ok-okozati összefüggések megismerésében, amihez a patológia jó alapnak bizonyult. A szakvizsga után váltottam, olyan területen dolgoztam, ahol a páciensek tájékoztatása, az orvos-beteg együttműködés hatékonyabbá tétele, oktatás, oktatásszervezés, prevenció, szűrővizsgálatok kiterjesztése tartozott a napi feladataim közé. Ennek során urológiai és/vagy nőgyógyászati problémák kezelésében alkalmazott eljárásokkal ismerkedtem meg, az intim testrészek betegségeinek témakörére fókuszáltam (inkontinencia, hólyag, prosztataproblémák, merevedési zavarok, stb.). Az inkontinencia bizonyos formáiban – ezek fordulnak elő leggyakrabban – a választható megoldások között szerepelt az intimtorna/gátizomtorna is.
Eközben magánéletemben változások következtek be, két gyermekem született, viszont a változások között volt olyan is, amire egyáltalán nem vágytam. Engem sem védett meg a diplomám attól a tünettől, ami Magyarországon több százezer nő életminőségét befolyásolja: az inkontinenciától. Ennek a tünetnek nem előfeltétele a szülés, várandósság, de nagyon gyakran követi vagy egyidőben jelentkezik ezekkel az életeseményekkel. Sajnos, a gátmetszések sem óvtak meg a problémától, mint ahogyan más nőket sem. Szándékosan nem nevezem betegségnek az inkontinenciát, mert olyan izomgyengeségről/sérülésről van szó, amin lehet változtatni, az izmokat tudjuk regenerálni. A kezelési lehetőségeket megvizsgálva, a Kriston-módszer bizonyult a leghatékonyabbnak. Hosszú évtizedek óta ez a prevenció és rehabilitáció egyedülálló módszere Magyarországon, de egyre szélesebb körben terjed a nagyvilágban is.
Meghatározó élmény volt számomra, amikor részt vettem egy tanfolyamon Kriston Andreánál. Sokkal többet kaptam annál, mint amit előzetesen gondoltam erről a tréningről. Andrea biológia és testnevelő szakos tanárként olyan összefüggéseket hangsúlyozott ki, amiket minden orvosnak meg kell ismernie az emberi test működéséről tanulmányainak kezdetén. A betegellátásban azonban nem mindig áll elegendő idő rendelkezésre ahhoz, hogy ezeket a tudnivalókat a beteggel átbeszéljük, gyakori, hogy csak az orvosi beavatkozások lehetőségeit ismerteti a szakember az érintettel. A Kriston-módszer átfogó ismereteket nyújt minden résztvevő számára arról, mit tehetünk önmagunkért egészségünk érdekében. Szellemisége annyira magával ragadott, hogy 2008-ban vizsgázott trénerként elkezdtem tanítani. Orvosként az a vágy vezérel azóta is, hogy átadhassam a hozzám fordulóknak a kulcsot saját testük működésének mélyebb megismeréséhez, megértéséhez. Egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében, szükség esetén online is tudunk együtt dolgozni.
Pácienseim egyre többször fordulnak hozzám megelőzési céllal, orvosi feladataim között elsődlegesnek érzem a prevenciót és az összefüggések felderítését, hiszen azzal tudom hosszú távon támogatni Önöket a jobb életminőség elérésében. Mondásaink között ez úgy szerepel, hogy „Ne halat adj az éhezőnek, hanem hálót!”. Az élettani ismeretek egy részére laikusként is szüksége volna mindenkinek, hogy megfelelő feltételeket teremthessen teste működéséhez, hogy láthassa, minek mi lesz a következménye, fel tudja ismerni a tüneteinek, betegsége kialakulásának „forgatókönyvét”.
Gyakoribb viszont, hogy komoly problémák fennállása miatt válik szükségessé a konzultáció, hogy kiderülhessen, milyen lehetőségek közül tud választani a panaszai megszüntetéséhez, életminősége helyreállításához. A tréningre sokszor már szakorvosi (urológus, nőgyógyász, végbélsebész, belgyógyász, stb.) javaslatra érkeznek hozzám, gátsérülések, szülés vagy műtétek utáni rehabilitáció részeként, mint egy speciális gyógytornára. Egészségünk birtokában nehezen elképzelhető, de mégis sejthetjük, milyen leírhatatlan az az öröm, amikor visszatér az elveszített kontroll pl. az ürítési funkciók felett.
Pácienseim szüléstörténetei, saját élményeim nőként, anyaként, orvosként, az életkezdet rendkívüli fontossága és az élettani szülés/születés biológiai normaként történő kezelésének igénye elgondolkodtattak, hogyan is zajlik ez manapság a civilizált kultúrákban. Jó-e ez a megszülető gyermekeknek, az édesanyáknak, a családoknak, s ha nem, hogyan lehetne ezen változtatni. Közelebbi kapcsolatba kerültem a dúlaság „intézményével” s úgy éreztem, a napi munkámban is segítségemre van, hogy sokkal több érzelmi támogatást tudjak nyújtani a hozzám fordulók részére. Ezért elvégeztem a dúla képzést Békés Emőkénél, ahol szemléletem tovább formálódott. Szüléseknél aktuálisan nem vagyok jelen, de egy otthonszülésnél pár éve egy életre szóló élményben volt részem. Felejthetetlen és meghatározó megéléseket adott számomra, a különbség az eddigi tapasztalataimhoz képest leírhatatlan.